2008. március 30., vasárnap

Teendők

A héten rengeteg teendőm lesz. Pénteken lesz Jason születésnapja, két partit is adunk, egyiket aznap a családnak, másikat szombaton a kisbarátainak. Charles nincs itthon, rám vár minden teendő, a torták elkészítése, partykellékek beszerzése, játékos feladatok kiagyalása, és még ajándékunk sincs, húzós hét lesz.

Pénteken megyek orvoshoz!!! Két napja kellett volna megjönni, de nincs SEMMI, SEMMI! Csak a rosszullétek maradtak, úgyhogy most már azt is tervezgetjük, hogy jelentjük be pénteken a családnak. Emlékezetes születésnap lesz, az biztos.

Jason tudja a tesót. Nem akartuk még elmondani neki, de látja reggel, mennyire cefetül vagyok, tegnap pedig számonkérően megjegyezte: Mummy, are you pregnant??? Nem volt mese, nem tagadhattam le. Hogy honnan tudja, nem tudom. Soha nem beszéltünk előtte ról, sem a terhesség tüneteiről, a pocakom sem gömbölyödik még (hogy is gömbölyödne) egyszerűen csak érezte. Azt mondják, a kisgyerek érzik az ilyet. Tapasztalatok?

2008. március 25., kedd

Tesztek

Nem bírtam ki, hogy ne bizonyosodjak meg róla még párszor, így vettem még 3 tesztet. Kettő szerint van baba, egy negatívat jelzett, viszont azt lehet, hogy én rontottam el. A rosszullétek továbbra is gyötörnek, úgyhogy én biztos vagyok benne, hogy 4-ből 3 teszt nem tévedhet!

A mai három:

2008. március 22., szombat

A teszt

Veronika bogarat ültetett a fülembe, mi van hogy mi van ha...
Idegesített a gondoltam, ezért ma, még a húsvéti zárás előtti utolsó pillanatban elmentem egy drogériába, és levettem magamnak egy tesztet. Nem bírtam volna ki keddig.
Magam sem, hittem el, amikor megpillantottam a következőt a teszt kijelzőjén:


Egy nagyon vékonyka kis vonal igazolja, de úgy néz ki

SI-KE-RÜLT!!!

Olyan hihetetlen ez nekem, hisz március elsején még "beteg" voltam, most meg itt egy hete üklődök, hát nem volt véletlen!

A doktorral még nem konzultáltam, egyenlőre nem is fogok, kiröhögne egy pozitív tessztel a kezemben, ha azt mondanám, kb. 4 hetes lehetek. Húsvétkor elutazik a Maldív szigetekre, április 4-én rendel először, pont Jasonom születésnapján. Ha minden igaz, addigra már késlekedő havi vérzést is felmutathatok, remélem, minden rendben lesz.

Nagyon boldog vagyok most, egy cseppet se bánom, hogy már most rosszullétekkel kínoz engem valaki, Jasonnél is szinte már az első nap a vécécsészét öleltem.

2008. március 21., péntek

2008. március 17., hétfő

Betegség betegség hátán

Most, hogy végre a családom férfitagjai kilábaltak a betegségből, én estem bele, de úgy, hogy csak na. Egész nap az ágyat nyomom, mozdulni is alig bírok, pedig bizisten szeretnék rendes-takaros blogíró lenni.

Ma van Szent Patrik napja.
Az 5. században ő
vitte Írországba a kereszténységet, és a legenda szerint az ő nevéhez fűződik a kígyók kiűzése is a brit szigetekről. Az USAban is sok helyen ünneplik - mi is. Ilyenkor minden és mindenki zöldbe öltözik (pár évvel ezelőtt Dublin folyójának, a Liffey-nek a vizét is a szimbolikus zöldre színezték ezen a napon, de Chicagóban minden évben megteszik ezt az ottani folyóval), lépni sem lehet a háromlevelű lóherétől és a Guinness-es korsóktól. A gyerekeknek általában szerveznek valami kreatív programot - megszakad a szívem, hogy idén először nem én viszem Jasont.


2008. március 12., szerda

Jason aranyköpése

Daddy: It's $190,000.
Jason: That's a good price, huh?
Daddy: Sure. Do you know how fast it goes?
Jason: Two hundred miles per hour.
Daddy: Ummmm how did you know that?
Jason: I know everything.

Apa: Ez 190.000 dollárba kerül.
Jason: Ez sok pénz, ugye?

Apa: Igen. Tudod milyen gyorsan (el)megy?

Jason: 200 kilóméter/órával.

Apa: Ohh honnan tudod?

Jason: Én mindent tudok.

2008. március 9., vasárnap

Boldog születésnapot!

Mostohalányom, Jason féltestvére, Jordyn, holnap lesz 10 éves! Jordyn, HAPPY BIRHDAY TO YOU!
Love,
Simons

2008. március 6., csütörtök

A kreatív-család

Az előző ciklus nem járt sikerrel, de sebaj, újra próbálkozunk. Ez lesz a 4., ami élesben megy. Jason 04.04-én született, és több fontos esemény is kapcsolódik ehhez a számhoz, talán ez a mi számunk most is. Az elmúlt két hétben itthon voltunk, elég csúnyán lebetegedtünk. Mire mindenki kilábalt belőle, mi beleesteünk. Az itthon tölött napokat megpróbáltuk kreatívan tölteni - ahogy azt tőlünk megszokták. Festettünk ragasztottunk, gyurmáztunk, színeztünk, Jason nagyon élvezte.
Valentin-napra kaptam a páromtól egy kreatív-könyvet, melyben egy csomó jó tippet találtam, hogy készítsünk itthon saját kézzel könyvecskéket.
Három délelőttömbe telt, míg beszereztem hozzá a megfelelő anyagokat, papírokat, ragasztókat, de megérte.
Eddig egy saját készítésű telefonkönyvet sikerült összehozni, nekem nagyon tetszik.

Az elkészítés menete a következő volt:
► Fogtam egy bolti telefonkönyvecskét, forró gőz fölé tettem, hogy elengedje az enyv.
► Vásároltam jó vastag és kemény kartont, a legkeményebbet, ami léteszik.
Az eredeti telefonkönyv méretei alapján kivágtam, és szikével meghúztam azokat a vonalakat, ahol be kellett hajlítani.
► A narancssárga - nem fényes felületű - csomagolópapírt -ahogy sikerült, szétszabtam, és ráragasztottam.
► Ezután a piros számos papír következett, végül a fekete majd a fehér kör.
► Végezetül piros filctollal rajzoltam rá néhány ívet, hogy ne legyen annyira üres, és voliá!



A blogjaitokat oldalra kilinkeltem, így könnyebben megtalálok mindenkit.
Szabi, Csillagbaba kerestetik!