A meglepetés - első felvonás

Jason születésnapjámak kétségkívül az egyik fénypontja volt, amikor bájosan bejelentette: I'm going to read it to my little bro'. Ekkor még nem vették a nagyszülők a lapot, de Jason türelmes volt, kivárt. Összekacsintottunk. Amikor a dömper került a kezei közé, a világ legtermészetesebb módján közölte: It's so big, so I can share it with my little bro'!
És itt szinte hallani lehetett azt a bizonyos koppanást. Meghökkenés, megállt az idő pár másodpercre, néma csönd, Jasonről rám szegeződik a tekintet, majd vissza Jasonre, akinek fülig ér a szája, majd újra rám. Are you joking? No, we not!
Sírva borultak a nyakamba, hát mégis sikerült! Ekkor még az orvosi vizsgálat előtt álltam, de már biztos voltam a dolgomban...

Négyesek napja

2004.04.04-én megtörtént velünk a csoda: SZÜLŐK LETTÜNK!
Az elmúlt 4 évet csodálatossá tette nekünk Jason. Ő a mindenünk, nélküle teljessen üres lenne az életünk. Hihetetlen elszállt az idő a születése óta. Az első napok, éjszakák, sírások végtelennek tűntek, mégis mióta kibontakozott az értelme, a hetek, hónapok, csak úgy repülnek.
Ma 4 éves lett a kisfiam.

Igyekeztünk eddig is minden szülinapot méltón megünnepelni, ez az egy nap ilyenkor csak Jasoné. Az idei volt az első, ami máshogy sikerült.
A nagyszülőknek is halaszthatatlan elfoglaltsága volt délutánra, és én is szerettem volna eljutni dokihoz, így a családot ebédre vártuk, így már kora reggeltől kényeztették Jasont, de ebéd után hamar el is köszöntek.
Ami az ajándékokat, megelepetések illeti, rengeteg ajándék közül talán Harry Potter utolsó kötetének örült, így egy jó időre előre meglesz az esti mesék olvasmánya. De a csillogó szeme elárulta, hogy az óriásdömper, a tüzijátékos tortának is éppúgy örül...
Ám az igazi meglepetés csak ezután következett...

Hogy készül egy majdnem 4 éves a húsvétra?

így:

Betegség betegség hátán

Most, hogy végre a családom férfitagjai kilábaltak a betegségből, én estem bele, de úgy, hogy csak na. Egész nap az ágyat nyomom, mozdulni is alig bírok, pedig bizisten szeretnék rendes-takaros blogíró lenni.

Ma van Szent Patrik napja.
Az 5. században ő vitte Írországba a kereszténységet, és a legenda szerint az ő nevéhez fűződik a kígyók kiűzése is a brit szigetekről. Az USAban is sok helyen ünneplik - mi is. Ilyenkor minden és mindenki zöldbe öltözik (pár évvel ezelőtt Dublin folyójának, a Liffey-nek a vizét is a szimbolikus zöldre színezték ezen a napon, de Chicagóban minden évben megteszik ezt az ottani folyóval), lépni sem lehet a háromlevelű lóherétől és a Guinness-es korsóktól. A gyerekeknek általában szerveznek valami kreatív programot - megszakad a szívem, hogy idén először nem én viszem Jasont.